A török infláció egy éves mélypontra csökkent februárban, de még így is rendkívül magas. A földrengés miatti állami költekezés és a laza monetáris politikai miatt azonban begyorsulhat az áremelkedés - írja a Bloomberg.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Már elérhető a Portfolio Checklist szerdai adása. Az adás első részében arról volt szó, hogy miért zavarta meg az elemzőket Virág Barnabásnak az MNB alelnökének, a keddi kamatdöntést követő értékelője, mikor csökkenhet az irányadó kamat és mi lesz ennek a következménye. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második rész témája, hogy Törökország belpolitikai botrányoktól, egészen elképesztő mutyiktól hangos három héttel a földrengés után úgy, hogy hamarosan választások lesznek. Kikezdi-e Erdogan hatalmát ez a helyzet? Erről Kerekes Miklóssal, a Portfolio globál rovatának elemzőjével beszélgetünk.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot mai ülésén az MNB monetáris tanácsa. A 14 órakor bejelentett döntésről 15 órakor tart háttérbeszélgetést a Magyar Nemzeti Bank, ahol Virág Barnabás alelnök értékeli a gazdasági helyzetet jegybanki szempontból. Az eseményről folyamatosan frissülő cikkünkben itt tudósítunk.
Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Az amerikai jegybank január 31. és február 1. közötti találkozójának ma megjelent jegyzőkönyve arra utal, hogy a Fed eltökélt az inflációellenes kamatpolitika folytatásában. Bár a tagok jelezték, nyitottak arra, hogy még ebben az évben lezárják a szigorítási ciklust, ám az elmúlt napok döntéshozói megszólalásaival együtt visszakúszott a várakozásokba, hogy a jegybank visszatár a nagyobb, 50 bázispontos kamatemelésekhez. Ere utal az is, hogy a jegyzőkönyv megjelenése után a dollár erősödött.
A befektetési szempontból brutális tavalyi év után némi optimizmussal tekinthetünk az idei évre, miután számos pozitív fejlemény következett be a gazdasági környezetet meghatározó tényezőkben, így a legrosszabb forgatókönyvek szisztematikusan kiárazódtak a rendszerből. Érdemes tehát számba venni a jelenleg makrogazdasági és befektetési szempontból legfontosabb mozgatórugókat, milyen változások következtek be az elmúlt hetekben, és mi várható az idei év hátralévő részében.
Recessziós aggodalmak uralják a nyilvános amerikai közgazdasági vitákat, az amerikai jegybank ugyanis nagyon gyorsan emelte a kamatokat korlátozó tartományba, ahol már a monetáris politika visszafogja a gazdasági aktivitást. A recessziós félelmeket erősíti, hogy a kötvénypiacon ismét felütötte a fejét a hírhedt jelenség, az inverz hozamgörbe - márpedig ezt eddig minden esetben recesszió követte az amerikai történelemben. A mai helyzet viszont minden, csak nem szokványos, ezért a gazdasági-piaci folyamatok értelmezése is más megközelítést igényelhet. Andreas Jobst tőkepiaci szakértő úgy látja, hogy a mai helyzetet nem könnyű értelmezni, de alapvetően a gazdasági kilátások nem festenek annyira rosszul, mint amennyire abnormálisak a kötvényárazások.
Az előző hetekben fordulat következett be a piacokon, a dollár erősödésével együtt a forint is gyengülni kezdett az euróval szemben, a hangulatváltozás meglátszódott a részvény- és kötvénypiacokon is. Mindennek az oka az, hogy a legutóbbi adatközlések aggodalmat ébresztettek a piaci szereplőkben az amerikai infláció csökkenésével kapcsolatban, ez tisztán látszik a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozás változásán is. Mivel mostanság a forintot is a tengerentúli folyamatok mozgatják, az amerikai inflációs kilátások meghatározóak lesznek a magyar deviza szempontjából. A következőkben az inflációs kilátások változását mutatjuk be nemzetközi kötvénypiaci folyamatokon keresztül.
A Goldman Sachs és a Bank of America (BofA) elemzői is arra számítanak, hogy a Fed még háromszor emeli meg idén az irányadó kamatot, így 5,25-5,5%-on tetőzhet a ráta – írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank egyik legmagasabb rangú tisztviselője szerint a befektetők alábecsülik az infláció intenzitását és az annak megfékezéséhez szükséges válaszlépéseket. Isabel Schnabel szerint még elhúzódó problémát jelenthet a pénzromlás.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist feburár 16-i, csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank csavart egyet az egyik instrumentumán, ami miatt elérhetőbbé vált hazai magánszemélyek és intézményi befektetők számára is az irányadó 18%-os kamat realizálása. Az intézkedésnek ráadásul ennél jóval szélesebb körben is hatása lehet, a témáról Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Ezt követően a budapestiek előfizetési szokásaival foglalkoztunk, ezzel kapcsolatban vendégünk volt Tajta Ákos, a Wolt regionális ügyvezető igazgatója, az ételkiszállító cég ugyanis friss felmérést tett közzé a témában.
A Román Nemzeti Bank jelentősen, 7 százalékra csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, miután novemberben még 11,2 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált.
A kínai jegybank, a PBOC szerdán 499 milliárd jüannal (73,2 milliárd dollárral) növelte a pénzügyi rendszer likviditását hitelprogram (MLF) keretében.
Biden amerikai elnök Lael Brainardot, a Federal Reserve alelnökét fogja kinevezni gazdaságpolitikai koordinátorának egy olyan nehéz időszakban, amikor az amerikai gazdaságnak a magas infláció, a növekvő kamatlábakkal és a lassuló növekedéssel kell szembenéznie – írja az ügyre rálátó személyekre hivatkozva a Wall Street Journal.
A Bank of Japan várható következő kormányzója, Kazuo Ueda valószínűleg nem fogja elsietni az ultralaza politika felülvizsgálatát, és inkább hagyja, hogy a gazdasági adatok irányítsák a kilépés időzítését - mondta a Reutersnek Tetsuya Inoue, aki Ueda személyzeti titkára volt, amikor még a központi bank igazgatótanácsának tagja volt.
Az infláció megtörése türelemjáték, fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A szakember szerint a januári 25,7 százalékkal jó eséllyel láttuk az infláció csúcsát, viszont egyelőre nincs terítéken az alapkamat csökkentése, és az irányadó rátával is óvatos a Monetáris Tanács.
Szemben az európai jó hangulattal.
Bizalmi fordulat látszik a befektetési bankoknál.
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
